Udvardy Frigyes - A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

találatszám: 40 találat lapozás: 1-30 | 31-40

Névmutató: Milosevic, Slobodan

1991. március 7.

Adrian Nastase külügyminiszter kétnapos /márc. 7-8./ hivatalos munkalátogatáson volt Jugoszláviában. Fogadta Jovic államelnök, Milosevics szerb elnök és Markovics szövetségi miniszterelnök. Kölcsönösen tájékoztatták egymást a két országban végbemenő folyamatokról. /Román rádió/

1992. február 20.

Milosevics szerb elnök febr. 20-án Romániába érkezett, rövid látogatásra, eleget téve Iliescu elnök meghívásának. Milosevics Bukarestben tárgyalt Iliescu elnökkel, kölcsönösen tájékoztatták egymást országaik helyzetéről. A megbeszélést az együttműködés magasabb szintre emeléseként értékelték, ebből a célból vegyes bizottságot hoznak létre. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 21./

1994. április 5.

Milosevics jugoszláv elnök ápr. 5-én egynapos látogatása Bukarestbe érkezik. A román elnök nemrég látta vendégül a török államfőt, márc. 30-án Athénben járt. Románia bekapcsolódik a Balkán térségét foglalkoztató kérdések megoldásába. Románia emellett enyhíteni szeretné a gazdasági károkat okozó embargót. /Magyar Nemzet, ápr. 5./ Nagy tiszteletadással fogadták Milosevicset Bukarestben. A felek hangoztatták, hogy a két ország között mindig jók voltak a kapcsolatok. /Népszabadság, ápr. 6./ Iliescu és Milosevics elnök közös sajtóértekezleten összegezték a látogatás eredményeit. A román államfő emlékeztetett a két ország hagyományosan jó kapcsolatára, az embargó feloldását a békés megoldás előfeltételének nevezte. Véglegesíteni kell a két ország közötti együttműködési szerződés tervezetét, mondta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 7./ A zártkörű tárgyalásról nem közöltek sokat, azt viszont igen, hogy Milosevics nagyon elégedett Romániának a jugoszláv válsággal kapcsolatos magatartásával. /Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 6./

1994. április 6.

A barátság nem esik embargó alá címmel számolt be a bukaresti Vocea Romaniei kormánylap ápr. 6-i száma Milosevics ápr. 5-i látogatásáról, egyben bejelentette, hogy még ebben a hónapban aláírják Románia és Jugoszlávia közötti alapszerződést. Ez lesz az első, melyet Kis-Jugoszlávia szomszédjával köt. /Népszabadság, ápr. 7./

1995. augusztus 22.

Teodor Melescanu külügyminiszter aug. 22-én látogatást tett Belgrádban, tárgyalt Milosevics elnökkel is, akinek átadta Iliescu elnök üzenetét. Ennek tartalmáról nem árul el részleteket, de elképzelhető, hogy szó esett a bolgár-román-görög találkozóról is, amelyen Bukarest szerint napirendre kellene tűzni a délszláv válság kérdését is. A közös közlemény szerint a két ország kapcsolatai példásnak tekinthetők. Az ENSZ-szankciók feloldását sürgette Melescanu sajtóértekezletén. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 24./

1995. augusztus 22.

1995. október 13.

Göncz Árpád köztársasági elnök külpolitikai tevékenységét bírálta okt. 13-i budapesti sajtóértekezletén Csóti György, az MDF külpolitikai szakértője. Szlobodan Milosevics szerb elnök felesége a parlamenten kívüli, kommunista beállítottságú Jugoszláv Egyesült Baloldal elnöke Thürmer Gyulának, a Munkáspárt elnökének meghívására járt Magyarországon. Csóti szerint felelőtlenség volt, hogy Göncz Árpád fogadta őt. Csóti György Szent-Iványi István külügyi államtitkárt idézte, hogy a Külügyminisztérium nem tudott erről a fogadásról. Csóti György ebből arra következtetett, hogy Magyarországon kétféle külpolitika érvényesül, a köztársasági elnöké és a kormányé. Faragó András elnöki szóvivő a Magyar Nemzet kérésére nem volt hajlandó kommentálni az elhangzottakat. /Magyar Nemzet, okt. 14./ Faragó András a Magyar Hírlapnak viszont nyilatkozott: Magyarországnak egységes külpolitikája van. /Magyar Hírlap, okt. 14./

1995. november 28.

Nicolae Vacaroiu miniszterelnök nov. 27-én kétnapos látogatásra Belgrádba utazott, a gazdasági együttműködés mielőbbi helyreállításáról tárgyalt Szlobodan Milosevics elnökkel és Radoje Kontics miniszterelnökkel. A megbeszélés után a román kormányfő hangsúlyozta, hogy a kétoldalú kapcsolatok a szankció idején sem szakadtak meg, ezért különösen jónak minősíthető a két ország viszonya. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./ Nov. 28-án Zoran Lilics szövetségi elnök fogadta Vacaroiu miniszterelnököt. A két ország közötti alapszerződést Iliescu elnök belgrádi látogatásakor írják alá, valószínűleg a jövő év elején. Vacaroiu Montenegró fővárosába, Podgoricába is ellátogatott, ahol a gazdasági együttműködésről tárgyalt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 30./

1996. május 17.

Máj. 16-án hivatalos látogatásra Belgrádba érkezett Iliescu államelnök, kíséretében Melescanu külügyminiszterrel és több államtitkárral. Zoran Lilics elnökkel tárgyalva megállapították, hogy a két ország között nincsenek nézeteltérések, a baráti kapcsolatok a szankciók idején sem szakadtak meg. A két elnök aláírta a két ország közötti együttműködési szerződést, amely húsz évre szól. Iliescu elnök másnap Szlobodan Milosevics szerb elnökkel tárgyalt, majd Montenegróba utazott, ahol Momir Bulatovics elnökkel tartott megbeszélést. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 18-19./ Romániának eddig egyetlen szomszédjával sem sikerült szerződést kötni. /Magyar Hírlap, máj. 18./

1997. november 3.

Nov. 3-án megkezdődött Kréta szigetén, Heraklionban a balkáni országok első csúcstalálkozója. Két államelnök, Szlobodan Milosevics jugoszláv és Kiro Gligorov macedon elnök, valamint öt kormányfő volt jelen: Fatos Nano albán, Ivan Kosztov bolgár, Kosztasz Szimitisz görög, Victor Ciorbea román és Mesut Yilmaz török miniszterelnök. Első alkalommal vett részt jugoszláv vezető olyan megbeszélésen, amelynek témája már nem a jugoszláv válság volt. A balkáni béke és együttműködési övezet kialakításáról tárgyaltak. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 4./

1998. május 14.

Milosevics szerb elnök meghívására Belgrádba látogatott Ion Iliescu volt elnök és máj. 11-én megbeszélést tartott Miloseviccsel. Iliescu hangsúlyozta, hogy helyesli a szerbeknek a koszovói válságban tanúsított magatartását. Kifejtette, hogy Koszovó Szerbia belügye, abban nem illetékes a nemzetközi döntőbíróság. Anda Filip külügyi szóvivő hangsúlyozta, hogy a román külügyminisztériumi álláspont változatlan: a békés megoldást szorgalmazzák, a Koszovóban többségben élő albánok jogainak tiszteletben tartásával, ugyanakkor figyelembe véve Jugoszlávia területi egységét. /Iliescu-Milosevics összhang. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./

1998. május 18.

Paskal Milo albán külügyminiszter Romániába látogatott, máj. 18-án tárgyalt Andrei Plesu külügyminiszterrel. Szó volt arról a lehetőségről, hogy Románia közvetítő szerepet játsszon a koszovói konfliktusban, tekintettel arra, hogy Bukarest jó kapcsolatban áll a térség minden országával. Plesu megjegyezte, hogy jelenleg Szlobodan Milosevics szerb elnök és Ibrahim Rugova koszovói albán vezető között közvetítő nélkül folyik párbeszéd, mivel a szerb fél fenntartásokkal él egy harmadik fél jelenlétét illetően. Távlatilag azonban egy ilyen közvetítő igen hasznos lehetne, mert erősíthetné a megbeszéléseken az egyensúlyt. "Románia kész bármikor, amikor ez szükséges lenne - és ha a térség országai és a nemzetközi szervezetek egyetértenének - vállalni bármiféle szerepet, amely elősegíthetné a konfliktus megoldását" - mondotta a román külügyminiszter. Mindkét külügyminiszter állást foglalt a kétoldalú kapcsolatok fejlesztése mellett. /Bukarest közvetítene a koszovói konfliktusban. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 20./

1998. október 13.

Victor Babiuc védelmi miniszter kizárta annak lehetőségét, hogy a parlament ne hagyná jóvá okt. 14-én a Legfelső Védelmi Tanács azon döntését, hogy Románia "sürgős és előre nem látható esetekben" engedélyezi a NATO légierejének a román légtér használatát. Az ellenzéki pártok rendkívül éles hangnemben támadták a határozatot: a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja úgy foglalt állást, hogy a Legfelső Védelmi Tanács döntése az ország nemzeti érdekei ellen szól. Miközben a párt vezetője, Ion Iliescu a döntés utáni első nyilatkozatában még érthetőnek nevezte a tanács állásfoglalását, a párt szócsövének számító Dimineata okt. 13-i számában azt írta: a jelenlegi kormány, miután képtelen volt az országot a NATO-ba vinni, most egy beláthatatlan, katasztrofális következményekkel járó háborúba akarja sodorni Romániát. - Románia már háborúban áll - állapította meg okt. 13-i kommentárjában az Adevarul, amely interjút közölt a bukaresti jugoszláv nagykövettel. A jugoszláv diplomata kijelentette: Románia megsértette a két ország közti alapszerződést, és elveszítette az esélyt, hogy élhessen tárgyalási tőkéjével a koszovói konfliktusban. /Romániának a NATO és Milosevic között kell választania. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 14./

1999. március 24.

A NATO katonai gépei márc. 24-én megkezdték a légitámadást Jugoszlávia ellen, /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 26./ A bombázás során találat ért célpontokat Újvidéken, Zomborban, Belgrádban és Pristinában. - Szlobodan Milosevics elnök nyilatkozatában üdvözölte a képviselőház március 23-i döntését, hogy nem fogadja el külföldi csapatok jelenlétét az országban. Kifejtette, hogy "az igazság a mi oldalunkon áll" és megvédik az országot. /Magyar Szó (Újvidék), márc. 25./

1999. április 21.

Heves vitákat váltott ki a NATO kérése a román légtér korlátozás nélküli használatára. Ion Iliescu, a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja elnöke leszögezte, hogy pártja határozottan ellenzi a NATO Jugoszlávia elleni katonai akcióját. A párt azzal vádolta Emil Constantinescu államfőt és a kormány egyes minisztereit, hogy a koszovói konfliktus kapcsán olyan nyilatkozatokat tettek, amelyek nem felelnek meg a parlament március végén elfogadott álláspontjának. - Emil Constantinescu közleménye egyértelműen leszögezte: a NATO a tavalyi kérését ismételte meg, amely kizárólag a román légtér használatára vonatkozik. - A román értelmiségiek egy csoportja nyílt levélben foglalt állást amellett, hogy Romániának az európai és euroatlanti integrációt kell választania a pánszláv szövetséggel szemben. /Éles vita a légtérhasználatról. Román értelmiségiek nyílt levele a Milosevics-politika ellen. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 21./

1999. április 22.

Ápr. 22-én a két ház együttes ülésen vitatta meg Emil Constantinescu államelnök levelét a román légtérnek a NATO-repülőgépek által feltétel nélkül, meghatározatlan időre történő igénybevételét illetően. A vita utáni szavazás eredménye: 225 igen, 21 elutasító szavazattal, illetve 99 tartózkodással a parlament eleget tett a felkérésnek. Az RMDSZ parlamenti csoportja nevében Markó Béla szenátor hangsúlyozta, hogy az RMDSZ támogatja a kérést. Kifejtette, hogy számos ellenzéki szenátor kétszínű magatartásról árulkodik a NATO iránti kötelezettség dolgában, közvéleményt NATO-ellenességre hangolják, szándékosan egybemosva a szerb nép érdekeit a Milosevics-féle totalitárius rendszer érdekeivel. /A román parlament átengedi légterén a NATO-repülőket. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 23./

1999. augusztus 9.

Emil Constantinescu elnök az Egyesült Államokban magánlátogatása során a múlt hét végén a világszerte nézett CNN hírtelevízió Kérdezz-felelek rovatának volt a meghívottja. A műsorban a tévénézők is kérdéseket tehettek fel Emil Constantinescunak. Constantinescu elnök válaszaiban ezúttal sem hiányzott a nemzetközi közösség, a demokratikus Nyugat kritikája. Az utóbbi időben az elnök ismételten hangot adott ilyen értelmű meglátásainak. Arra a kérdésre, hogy mit nyújthat Románia a NATO-nak, Constantinescu kifejtette: éppen azt, ami az észak-atlanti szövetség célja, tehát regionális stabilitást, mivel az országnak kitűnő a viszonya minden szomszédjával. Az elnök úgy vélte, a koszovói "eseményeket" meg lehetett volna előzni, ha Romániát korábban felvették volna a NATO-ba. Az érv: Bukarest úgymond központi szerepe a térségben, illetve Románia baráti viszonya Szerbiával. Az államfő igen furcsa és Nyugaton alig értelmezhető nemzeti prioritásokat fogalmazott meg, azt nyilatkozta: "Ami számunkra fontos a NATO-val való viszony kapcsán, az nem annyira az ország jövője, mint inkább a múltja, és több, mint egy biztonsági probléma, inkább egy méltósági kérdés." "Románia egész történelmi múltja során az európai civilizáció részét képezte, ezért az egyszerű román az ország NATO- és EU-integrációjában a történelmi sorsszerűség helyreállítását látná". - Sem Brüsszel, sem Washington nem fog könnyekre fakadni a román nemzeti érzékenység atavisztikus, a 19. század közepét idéző szubjektív vonzataitól, hanem a gazdasági eredmények, a privatizáció üteme, a jogbiztonság és -következetesség, az emberi és kisebbségi jogok helyzete, illetve a hadseregreform és -modernizáció, az interoperabilitás, a katonatisztek angolnyelv-tudása stb. iránt érdeklődik, amikor mérlegel. Constantinescu mindehhez hozzátette: a jugoszláviai újjáépítést azonnal meg kellene kezdeni, attól függetlenül, hogy Milosevics még hatalmon van, és "meg kellene hagyni a szerb nép büszkeségét, hogy az buktassa meg Milosevicset, nem pedig nemzetközi katonai és gazdasági nyomásgyakorlással megpróbálni leváltatni". - Constantinescu a CNN műsorában megismételte, hogy a rendszerváltás után Románia semmilyen támogatást nem kapott Nyugat-Európától, ellentétben más közép-kelet-európai államokkal, s hogy az utóbbi években a romániai átalakulás "rendkívüli" volt, a jelenlegi kormánykoalíció célja pedig az ipari magánosítás befejezése. - Belpolitikai ügyekben az államfő kiállt a jelenlegi koalíció mellett, s úgy vélekedett, hogy a partnerek közötti ellentétek a talk-show-k szintjén jelennek meg. Arra a kérdésre, hogy vannak-e még kommunista struktúrák Romániában, az elnök határozott nemmel válaszolt. /Wagner István: A nemzeti büszkeség mint integrációs érv. = Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 9./

2000. szeptember 23.

A PER /Project on Ethnic Relations/ amerikai nemkormányzati szervezet ügyvezető elnöke, Livia Plaks asszony New York-ban él, de Nagybánya szülötte, Elie Wiesel Nobel-díjas író unokahúga, aki románul és magyarul is beszél. A Romániai Magyar Szó munkatársának, Máthé Évának nyilatkozva elmondta, hogy a PER működését az Egyesült Államok négy legnagyobb alapítványa finanszírozza, ezek mind privát alapítványok, például a New York-i Carnegie Corporation alapítványa, a Hewlett Packard elektronikai cég William and Flora Hewlett nevű alapítványa, a világ legnagyobb biztosító társasága által fenntartott Charles Stewart Mott Fundation és újabban az Európa Tanács. A nagy cégek azért áldoznak konfliktusmegelőző, -kezelő programokra, hogy béke legyen, hogy, biztonságosan megtehessék befektetéseiket. Elmondta, hogy a Plaks a férje neve, az ő lányneve Pasch, és hozzátette: ő zsidó. Máthé Éva megjegyezte, hogy általában a zsidó emberekben van egy belső indíttatás egyrészt arra, hogy máson segítsenek, másrészt arra, hogy az ellentéteket elsimítsák. Livia Plaks egyetértett: a "zsidó nép tapasztalata, sok szenvedése vezetett oda, hogy a zsidó emberek békét szeretnének mindenkinek." - A PER 1993, és különösen 1997 óta sokat foglalkozott a szerb-albán kérdéssel. A PER volt az első abban, hogy párbeszédet szervezett a szerb és a koszovói albán vezetők között. Erre 1997 áprilisában New York-ban került sor. Akkor volt az utolsó pillanat, amikor még el lehetett volna kerülni a fegyveres konfliktust. Az albánok készek voltak a párbeszédre. Arról volt szó, hogy a párbeszéd Jugoszláviában folytatódik. Azonban Milosevics addig halasztotta az időpontját, míg kimondta, nincs értelme a tárgyalásnak. - Idén áprilisban ismét volt egy albán kérdéssel kapcsolatos rendezvényük - arról, hogy a koszovói helyzetnek milyen hatása lehet az egész régióra. Az összes albán vezetőt meghívták, nemcsak Koszovóból, hanem Albániából, Montenegróból, Macedóniából. Találkozójukra Budapesten került sor, a Dél-Kelet-Európai Stabilitási Egyezmény rendezvényeként, és "nagyon forró párbeszéd alakult ki Koszovó jövőjéről, Nagy Albániáról. Addig ilyen témájú rendezvény nem létezett." Ennek folytatása december elején lesz. A koszovói albánok csakis önállóan tudják elképzelni a sorsukat. A szerbiai választási eredményeket nem ismerik el. - Koszovó státusa most is nagyon kétértelmű. Egyelőre sem az USA, sem a nyugat-európai nagyhatalmak nem akarnak tovább haladni a tartomány státusának meghatározása terén. - A PER szerint várni kell még a végső megoldásokkal. - A másik sarkalatos kérdés, amivel foglalkozik a PER: a romakérdés. Livia Plaks szerint a kérdés megoldása az egyik feltétele annak, hogy valamely kelet-európai ország EU-tag legyen. "Romániában ez is nehezebben megy, mint a szomszédos országokban. Ez számomra meglepő." A PER szeretné a roma szervezeteket közös nevezőre hozni. Livia Plaks most Marosvásárhelyről Bukarestbe utazik, ahol Emil Constantinescu elnökkel, Petre Roman külügyminiszterrel, Valeriu Stoicával, Markó Bélával, Adrian Nastaseval, Melescanuval és másokkal találkozik. /Máthé Éva: Lívia asszony, a béke "nagykövete". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 23./

2001. július 5.

Július első napjaiban Adrian Nastase miniszterelnök Portugáliában részt vett a Szocialista Internacionálé 50. évfordulóján. A portugál Publico nevű lapnak adott interjújában a Magyarország parlamentje által elfogadott státustörvényről nyilatkozva kifejtette, hogy ennek meghozásával Magyarország a Romániában élő magyarok védelmét, támogatását vállalta fel, holott ez ellenkezik az Európai Unió által szabályozott törvényekkel, hiszen a nemzeti kisebbségekért az az ország felelős, amelyikben élnek. A lap riporterének arra a felvetésére, hogy a magyarok anyaországa három hónapos munkavállalási engedély kibocsátását, az orvosi ellátás biztosítását szögezi le ebben a törvényben, Adrian Nastase azt válaszolta, hogy ezt Románia állampolgárainak etnikai megkülönböztetése nélkül kellene megtegye. "Szerintünk ez a törvény nemzetiségi megkülönböztetésen alapul, és a 19. századot idézi." A román miniszterelnök furcsállta, hogy azok az államok, amelyek annak idején részt vettek Prága lerohanásában, már NATO-tagok, míg Románia nem. Nastase szerint a Balkánon Románia a legnagyobb és legstabilabb ország. Arra a kérdésre, hogy hogyan vélekedik Milosevicsről, akit nemzetközi törvényszék elé állítottak mint háborús bűnöst, azt válaszolta, hogy a politika Milosevicset feláldozta, bár ő volt az, aki öntörvényűen meghatározta Jugoszlávia és az európai hatalmak valamint az amerikaiak közti tárgyalások kimenetelét. "De ez a jugoszláviai politikai pártok ügye: én erről nem mondhatok határozott véleményt, nem kommentálhatom" - hangzik Nastase ez ügyben tett óvatos nyilatkozata, aki reméli, hogy nemsokára Románia NATO-tagállam lesz. /B. B. J.: Nastase szerint a volt jugoszláv elnök áldozat. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 5./

2001. augusztus 23.

Aug. 22-i sajtóértekezletén Markó Béla RMDSZ-elnök közölte: Romániának nem nyilatkozatokra, hanem tettekre van szüksége. Adrian Nastase kormányfő kijelentésére, miszerint a jövő évi NATO-csúcs előtt a parlamenti pártoknak fegyverszünetet kell kötniük, Markó a következőképpen reagált: "Véleményem szerint nem háborúskodunk, tehát fegyverszünetre sincs szükségünk". Azzal viszont egyetértett, hogy Románia euroatlanti felzárkózása érdekében a pártoknak egyazon utat kell követniük. Kétségbe vonta viszont, hogy egy parlamenten belüli ultranacionalista párt hajlandó lesz-e ilyen irányban haladni. - Traian Basescu szerint Adrian Nastase és Corneliu Vadim Tudor kéz a kézben haladtak, amikor NATO-ellenességről és Milosevics támogatásáról volt szó. Valeriu Stoica liberális pártvezér szerint Adrian Nastasenak a pártok összefogására való felhívása pusztán csak elterelő hadművelet, amellyel az ország egyre nehezebb gazdasági és társadalmi problémáira igyekszik fátylat borítani. Markó Béla elmondta: amint azt a román újságírók is tapasztalhatták, a nyári vakáció idején az RMDSZ igyekezett minél visszafogottabb lenni a magyarországi kedvezmény-jogszabály körül a román közéletben kialakult vitában. Markó leszögezte: az RMDSZ nem ért egyet azzal, hogy a román parlament elé vigyék a magyar státustörvényt. Rámutatott: a román politikai életben a státustörvénnyel kapcsolatban kialakult vita, az e közben megfogalmazódott nyilatkozatok arra irányultak, hogy feszültséget keltsenek az RMDSZ körül s általában a két ország viszonyában. /Fegyverszünet helyett nyilatkozatháború. Pártvezetők válasza Nastasénak. - Markónak elege van a nacionalistákból. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 23./ Markó Béla kitért Valer Dorneanunak, a képviselőház elnökének, az etnikai pártok, köztük az RMDSZ létét megkérdőjelező marosfői kijelentésére, amelyeket utólag Dorneanu kénytelen volt visszavonni, helyesbíteni, de a témát a sajtó felkapta, s ez közvetlenül érinti az RMDSZ-t. RMDSZ igen fontos szerepet töltött és tölt be a politikai életben. Akik megkérdőjelezik az etnikai közösségeket képviselő szervezetek létét, azok valójában a nemzeti és a kisebbségi kérdések pozitív megoldását kérdőjelezik meg. /Feszültséget keltettek az RMDSZ körül. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 24./

lapozás: 1-30 | 31-40